Csodák

Felső Tamás

Mikor a tó hullámzó vizén megcsillan a fény.
Látod a lombkoronát, ahogy a napsugár töri át.
Az ember felkapja fejét, ha megérzi az esőnek szelét.

Hullócsillag tűnik fel a sötét egen,
mikor a Hold fénye táncol a tengeren
Olyan jó érzés lesz úrrá minden emberen.

A felhőket szétoszlatja a nap eső után,
kilépsz, sóhajtasz mélyet, s elmerengsz illatán.
Látod a napkeltét, vagy ahogy lemegy a hold,
ilyen gyönyörű talán sose volt.

Az őszből, ahogy megérkezik a tél,
s szép emlékekről mesél.
A hideg télből belépsz, érzed a meleg szobát,
valami átjár, de nem tudod az okát.

Valaki hazavár, s melletted van,
elkísér utadon mindenen át,
hallhatod kedves szavát,
nézheted szép mosolyát.

Gyermeked kimondja első szavát,
s megöleli anyát vagy apát.
Ki felnevelt, láthatod ráncait, foghatod még a kezét,
nézheted egy életen át kedves szemét.

Megélheted családoddal az éveknek minden karácsonyát.
Ezek mind-mind apró csodák.
Hajoljunk le értük, ne legyünk ostobák,
s életünk boldogabban megy tovább.

Hozzászólások (3 darab)

Felső Tamás 💠 (2025.11.21. 15:26)

Nagyon szépen köszönöm Nektek!🤗

Krivák-Móricz Ilona (2025.11.21. 13:28)

💔💔💔💔

Aurora Amelia Joplin (2025.11.20. 20:40)

Gratulálok szeretettel!

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!