Apukámhoz

Apu nézd itt vagyok,
ma ismét hozzád indulok,
benéztem a házunkba,
oda ahová mindig futottam.

Akkor sietve mentem,
a világ végéről is hazatértem,
te a kapuban vártál,
ölelő karodba zártál.

Puszit nyomtál fejem búbjára,
mosolygott szemed ragyogva,
te voltál aki mindig védett,
aki a világgal is szembe ment értem.

Akinek hittem, hogy minden rendben,
s a mumus is félve futott tőled
te voltál ki elengedett ha kértem,
amikor anyu nemet mondott éppen.

Te voltál akinek én voltam a pici lánya, kincsek között is a legszebbik gyémántja. Tudod apu most is látlak,
hiszem, hogy ott figyelsz a mennyországban.

Ott ahol minden csendes,
csillagmezőn megpihengetsz,
ott vagy anyuval kettesben,
boldogság van szívedben.

Átkarolod és most őrá vigyázol,
de tudd velem vagy pirkadattól
estig,
a lecsukodó szemekig.

Benne vagy a nyíló virágban,
a virágok illatában,
a szellőben,
a virágos mezőben!

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.