Ahogy időd fogy...

Ahogy idősödök csendesebbé váltam,
rájöttem mennyi időt elpazaroltam.
De felébresztett ott bent az a pici hang,
- lelked az, ami a legfontosabb.

Már nem erőltetek semmit,
elfogadom a dolgokat ahogy vannak.
Egyszerűen csak élem napjaimat,
békében vagyok önmagammal.

Nem keresem a hibákat másban,
hisz sorsomat magam írtam.
Tükröt tartva magamnak,
szembenéztem önmagammal.

Hát sáfárkodj jól te is az időddel,
figyeld mit üzen az a pici hang.
Talán az évek alatt bölcsebb is lettél,
vagy eladtad lelked a gonosznak.

Az utolsó pillanatokig dönthetsz,
a mulandó, vagy a lélek békéje kell.
De vigyázz, időd egyre kevesebb,
marad-e időd odafordulni lelkedhez.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.