Az ajándék csendje
Kendi
A fa alatt fények lélegeznek,
arany szikrák a szőnyeg ölén,
egy doboz vár, csíkos ruhában,
szalagja csillan: ígéret, remény.
A szoba mesét tart vissza,
kandalló súgja az időt,
a csomag nem kérdez, nem szólít,
csak őrzi a bennrekedt jövőt.
Nem az számít, mi rejlik benne,
papír alatt milyen csoda él,
hanem a kéz, mely adni merte,
s a szív, mely csendben hazatér.
Karácsony így lesz halk ajándék:
egy pillanat, mi megmarad,
amikor a fény nem a gyertyákból,
hanem egymásból fakad.
arany szikrák a szőnyeg ölén,
egy doboz vár, csíkos ruhában,
szalagja csillan: ígéret, remény.
A szoba mesét tart vissza,
kandalló súgja az időt,
a csomag nem kérdez, nem szólít,
csak őrzi a bennrekedt jövőt.
Nem az számít, mi rejlik benne,
papír alatt milyen csoda él,
hanem a kéz, mely adni merte,
s a szív, mely csendben hazatér.
Karácsony így lesz halk ajándék:
egy pillanat, mi megmarad,
amikor a fény nem a gyertyákból,
hanem egymásból fakad.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!