Karácsonyi szeretethimnusz

A szeretet félbeszakítja a készülődést,
letörli kezéről a lisztet,
és odafordul ahhoz, aki épp ölelést kér.

A szeretet elengedi a tökéletes terítéket,
és megcsókolja azt, aki egész évben mellette állt.

A szeretet barátságos akkor is,
amikor az idő szalad,
amikor még ezer tennivaló vár,
amikor a ház zsong a hangoktól
– és épp ettől szép.

A szeretet nem irigyli mások csillogóbb fáját,
szebb házát, drágább ajándékát,
mert tudja: a fény nem a díszekből árad,
hanem a szívek melegségéből.

A szeretet nem förmed rá a gyerekekre,
amikor futkosnak, zengenek,
hanem hálát ad,
hogy van kinek nevetnie,
van ki körül mozgolódjon,
van ki útban legyen
– mert a csendnél nagyobb ajándék a jelenlétük.

A szeretet nem számolgat,
nem tartóztat vissza semmit,
örömmel ad annak is,
aki nem tudja viszonozni.
Mert a szeretet természetéhez tartozik,
hogy túlcsordul.

A szeretet
mindent elvisel:
a fenyőt a padlón,
a káoszt a nappaliban,
a későre csúszott vacsorát.
Mindent hisz:
hogy a család összetart,
hogy a béke eljöhet.
Mindent remél:
hogy a beteg szív meggyógyul,
és a rég elfeledett szavak újra kimondódnak.
Mindent eltűr:
mert az ünnep igazi fénye belül lobban fel.

A játékok tönkremehetnek,
a díszek törékenyek,
a fényfüzér kialszik,
a technika elavul.
De a szeretet ajándéka megmarad,
mert nem a dobozban lakik,
hanem a kapcsolatokban.

A szeretet soha el nem múlik.
Ez a karácsony örök üzenete…

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.