Ezen az oldalon elemezheted
Bonnie Marcelé „Több vagy...”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Több vagy, mint a hang,
2
Kinek árnyéka bennem megreked.
4
Mi bennem ünnepli neved.
1
Több vagy, mint egy gondolat,
2
Árnyéka bennem olykor átsuhan.
3
Egy régi, ismert mozdulat,
4
Elillan, bennem mégis súlya van.
1
Több vagy, mint egy idegen,
2
Megtörtél bennem mindent, amit lehet.
3
Elfúlt az idő, zöld hajtásom utat tör az égig,
4
A fakó ösvény mégis olykor tehozzád elvezet.
1
Több vagy, mint bárki más,
2
Ki nesztelen csillogó csapáson jár.
3
Ott hátul lépted valahol elmaradt,
4
Küzdesz villámaiddal a csillagsúlyú ég alatt.
1
Mégis az vagy ki voltál, sarkon fordulsz,
2
Vissza onnan rám nevetsz.
3
Csak a gyávaság fonta nyakad köré
4
Az elnyűtt, felrostozódott némaság- kötelet.
1
Mert nem vagy más, tenyerembe rejtett égi fohász,
2
Nem látja, nem hallja senki, suttogó csendben osonva jár.
3
Majd egyszer, ha lehull fentről az ég,
4
Meglepődnek majd, ha zuhanni kezd,
5
Összes kincse nagy robajjal földet ér.
1
Napfény csillan széttört darabjain,
2
Majd örömtáncot lejt rajta a puha éj,
3
Fénye ott tündököl majd millió tenyérben,
4
Nem lesz majd többé a világon senki szegény.