Ezen az oldalon elemezheted
Tasi83 „MEGBÁNTÓDÁSOK ELÁRVULT KISDEDE”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
6
hússal, csonttal sokszor
10
a bizonytalanított Jelen
11
szinte mindig a tátongó
12
szakadékok felé zuhan,
13
egy helyben topog immár
14
a sok tűrt, hajótörött életed,
15
s még mindig nem tudhatod,
16
valójában merre is menj?!
1
Mert megpihenni s boldogulni
2
vágytál volna e mostani marcona,
4
ahol sosem lehetett maradásod,
5
sosem lehettél igazi testvér
9
madárfészket a Világ rendjén,
10
s mert egyre kevésbé lehet
11
immáron élni e szándékkal
1
Mert egyszer majd hiába
3
észrevétlen ledőlsz kifakult,
4
elszenesedett évtizedeid miértjeire,
6
Mindenség után kuncsorogsz,
9
s rendre végig kell nézned,
2
hasznos-szorgos alamuszi
5
tudd meg, elperegnek lelked
11
is előbb-utóbb megecesednek.
1
A Senkik földjén ünnepélyes
2
kedvvel még meg-megállíthat
3
egy eltévedt, kósza kamasz-emlék;
4
nem is baj, ha mindig is
5
örök-gyerek maradtál csupán,
7
már semmi sincs rendben.
1
Farkast-kiáltóvá lett benned
2
az önmarcangoló magányod is,
3
melyre illett volna méltán
4
büszkének lenned, míg tehetted,
5
hogy nem sétabottal közelített
6
feléd az aggastyán-öregség;
7
ha kell, csendesen ordít,
8
toporzékol árva, magára
9
hagyott csecsemőként szégyened.