Ezen az oldalon elemezheted
Tasi83 „Az Olajág és a Gombafelhő”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Ember, mit művelsz már megint?!
4
is a végtelen kitágíthatóságát,
5
a nukleáris gombafelhők szülte
8
másodpercekben méricskélik
10
a Létezés tiszavirág-értelmű értékeit;
11
lassú puskagolyóként lökődnek ki hazug,
12
prédikáló tömeg-szájadon
13
semmimondó szavaid arról,
16
hordozhatnak nyeszlett olajfaágakat,
17
amikor új kontinenseken
18
letelepedni s kibontakozni vágynak;
19
mintha a puszta megértés
20
is ellenmondást szülne önmagával,
21
mert a lényegi információ
22
veszíti el magát a sok olcsó,
23
talmi, ócska beszéd mögött.
1
Nem fog az állhatatosság
2
se megrezdülni, akár szikkadt,
4
mert nagyhatalma kicsinyeskedő
5
sakkjátszmája színjózan,
1
Hullámozva egyszer csak
2
váratlan-hirtelen nyüzsögni
3
kezd kedvükre a megrúgdalt
4
kis emberek betömörült hegymenete,
5
emberek agglomerátumának foszladozó,
6
oximoron-bőrét egyre inkább
7
megnyúzzák a zsigerileg sekélyes,
8
semmimondó hétköznapi kálváriák.
1
– Szétszórja, majd fel is osztja
2
önmagát a gyarló ember,
3
hiszen mást aligha tehet;
4
tűr, gürcöl, vért izzad, ameddig
5
csak eléldegél hatvan-egynéhány
6
évet, s mivel adható nyugdíja
7
a meghaláshoz is gyatra-kevés,
8
hát csak húzza továbbra is a lélekölő igát.
2
akár a légből kapott kártyavár
3
– ideje korán –, összedől, mert
4
ahogy időtávolok spirálkerekéből
6
úgy zsugorodnak független,
1
s észérvei az időtlenségek üvegfoga közt,
3
a bőre alatti kivándorlás lehetősége,
4
mely csak nem akar megszűnni,
5
– sőt –, egyre inkább erősödne.
6
Két kardpengeként a világ
7
egyre inkább tépdesi saját
8
szándékosan elfűrészelt