Ezen az oldalon elemezheted
Szabó Szabina „A tenger”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Csak ülök a parton, s figyelem a tengert,
2
Ezt a szeszélyes s hatalmas víztömeget.
3
Már nézni is gyönyörű. Oly szép, mikor
4
Kergeti egymást a sok csipkés fodor.
5
A nap sugarai csillognak a víz tükrén,
6
De előbb megpihennek az árboc tetején.
7
Dagály mossa a kavicsos partot, hol
8
Egy magányos lány szerelmes dalt dúdol.
9
Bűvölten figyeli, ahogy naplementének
10
Színei a víztükrön összekeverednek.
11
Közben pici szerelmére gondol:
12
Ó, édesem! Nagyon-nagyon hiányzol!
13
Bárcsak itt lehetnél most is velem, nem lenne
14
Ennyi bánat és szomorúság kis szívemben.
15
Végig sétálok veled gondolatban
16
A kies part bűvös éjszakájában.
17
S mikor a tájra a legmélyebb csend borul,
18
Hullócsillag gurul át az égen hanyagul.
19
Szabad utat adva így a reménynek:
20
Hogy kívánságai teljesülhetnek.
21
S nem szeretne mást az ő szerelmes szíve:
22
Kit párjául választott, mindig őt szeresse!