Ezen az oldalon elemezheted
Hoffmann Ottóné Gizella „A szeretet”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Szívből adni, nem kérni semmit,
2
Csak csendben nyújtani nem, mérlegelni,
3
Csak hagyni kell a jót szétterjeszteni.
4
Szívből adni, nem szavakban,
5
Hanem tettekben, egy mosolyban,
6
Egy kézfogásban, egy ölelésben, egy halk imában.
7
Nem kell hozzá gazdagság, csak tiszta
8
Szív és bátorság, mert aki ad az nem szegény,
9
Nagyon gazdag a szíve legmélyén.
10
Legyen egy szó, mi gyógyít, egy tekintet,
11
Egy gesztus, mi szelíden érint meg.
12
Mert szívből adni nem múló tett,
13
Hanem láng, mi más szívekbe átterjed.
14
A szeretet mit adtál szét, majd csillagként
16
Csillagfény ragyogja be az éj sötétjét,
17
Angyalok őrzik a szívmelegséget.
18
Hópehely hullik, mint ezernyi csoda,
19
Karácsony fénye a világot hívja.
20
Fenyőfa áll díszben ragyogva szépen,
21
Gyertyák lobognak az éj sötétjében.
22
Karácsony titka: örök üzenet,
23
Szívekben lángol a tiszta szeretet.
24
Az ajándék: nem csupán a dísz, a fényes csomag,
25
Hanem a lélek szépsége, mi jóságot ad.
26
Az ölelés, mi gyógyít, a mosoly mi ragyog,
27
Karácsony fénye így örökre megmarad.
28
S, ha elmúlás a karácsonyi ünnep,
29
Őrizze szívünk ezt a csodás kincset.
30
Hisz, aki szeret, békét, szeretetet ad másnak,
31
Mindennap karácsonyt varázsolhat a világnak.