Ezen az oldalon elemezheted
Antal Izsó „Önvallomás”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
4
Önmagad ekképpen ámítod,
5
de nem vagy oly merész,
7
s önmagaddal szembe nézz,
8
hisz a való oly kiábrándító!
1
Nem vagy te költő, legfeljebb
4
de tán még annak is kevés.
1
Strucc vagy, fejed homokba dugod.
2
Verseid írod szüntelen, nap mint nap,
3
közben észre sem veszed,
4
vagy bevallani nem akarod,
5
hogy verseid nem kellenek senkinek.
2
ezek rózsaszín világában élsz.
3
Messze a valóságtól, hisz ez maga a veszély,
4
egy elképzelt, művi világban lubickolsz.
5
Ott még bátor is lehetsz,
9
még hajlamos is leszek,
10
hogy felnézzek rád hősként,
11
te Don Quijote de la Mancha,
12
búsképű lovagja a huszonegyedik századnak.
14
Bár eldönteni nem tudom,
15
nevetséges, vagy inkább szánalmas vagy?!