Az ironikus novellák világa az a hely, ahol a mindennapi helyzetek mögött ott lapul a finom gúny, a szarkazmus és az a bizonyos szemöldökemelő pillanat, amikor felismerjük: a valóság néha önmagát parodizálja. Ezek a történetek egyszerre szórakoztatnak és gondolkodtatnak, miközben rávilágítanak az emberi viselkedés ellentmondásaira.
Itt olyan ironikus történeteket találsz, amelyek hol könnyed humorral, hol csípős megjegyzésekkel, hol pedig abszurd tükröt tartva mutatják meg a hétköznapok furcsaságait. A Múzsák Könyvtára szerzői játékos hangon, mégis éleslátó pontossággal boncolják a világot.
Engedd, hogy egy ironikus novella ma is megmosolyogtassa vagy éppen elgondolkodtassa — mert néha a humor mondja ki a legtöbb igazságot.
Itt olyan ironikus történeteket találsz, amelyek hol könnyed humorral, hol csípős megjegyzésekkel, hol pedig abszurd tükröt tartva mutatják meg a hétköznapok furcsaságait. A Múzsák Könyvtára szerzői játékos hangon, mégis éleslátó pontossággal boncolják a világot.
Engedd, hogy egy ironikus novella ma is megmosolyogtassa vagy éppen elgondolkodtassa — mert néha a humor mondja ki a legtöbb igazságot.
Azt mondják, Párizsban még az eső is tudja, hogyan kell elegánsan hullani. Mintha a sár és a víz nem ugyanolyan lenne, mint máshol! De ezt soha ne mond egy franciának, mert élőben éled át újra a francia forradalom rosszabb részeit. Itt minden szép és jó, és egyáltalán... Párizsból egy van, és punktum. Én ebből annyit érzékeltem, hogy a város rám borította a saját, kissé fáradt mosolyát, és közben úgy áztam el, mint egy metafora, amit valaki félálomban írt le. Kissé szomorúan, őszintén, és semmiképp sem franciás könnyedséggel. A Montmartre tetején álltam, a kabátom ujjából csöpögő víz apró, türelmetlen ütemet vert a kövön. A dallam mi más lehetne, mint egy sanzon. Ide képzelem Edith Piaf hangját, és vele ellentétben én igenis bánom, hogy bőrig áztam. Bár Edith nyilván nem az esőre…Tovább olvasom…
Az Elnök ötvenötödik születésnapján tartott parádés felvonulások szemetét még javában söprögették a városok főutcáin, amikor a központi propagandastáb már összeült, és nekifogott megbeszélni, mivel készüljenek a hatvanadikra. Számos ötlet merült fel, sokat el is fogadtak közülük. A stábfőnök extra prémiumot kapott a fővárosi rezidenciától az Elnök hegyi nyaralójához vezető egysínű vasút tervéért a pártigazgatótól, aki egyébként az apósa, az Elnök unokatestvére volt. A tervezést, majd az építkezést megkezdték, a számítások szerint a költségek az ország éves GDP-jének egy–két százalékát teszik majd ki, és tíz százalék fölött lehet a visszacsorgatási mutató, ami ekkora beruházásnál szép eredmény, ötvenmilliárd tallérra is rúghat. Jelentős sikere volt a halastó tervének is, amelyet az…Tovább olvasom…
Péter nagyon vágyott egy gördeszkára. Édesanyja azonban nem támogatta ebben, mert veszélyesnek tartotta. – Anyaaa, nagyon vigyázok magamra, csak sima terepen használom. Az osztályban már a legtöbb fiúnak van. – Tudod, hogy milyen kicsi kell ahhoz, hogy nekicsapódj valaminek. Nem szeretném, ha megsebesülnél. Peti nem törődött bele a dologba. Rávette a barátját, hogy egy alkalmas időben – amikor a szülők nincsenek otthon – adja oda neki a sajátját egy körre. Kimentek a városszélére, minden óvatosság nélkül a fiú próbára indult. A terep kissé lejtett, így egyenesen a tölgyfa ölelésében találta magát. A bőre több helyen lehorzsolódott, de komoly baj nem történt. Mindenesetre kézben hozta visszafelé a deszkát. Barátja kajánul szólt hozzá: – Hallottad, hogy még a fán kuksoló baglyok is…Tovább olvasom…
Az ironikus novellák mellett érdemes beleolvasni azokba a történetekbe is, amelyek a humor, a szatíra, a finom társadalmi kritika vagy éppen az emberi viselkedés ellentmondásai felől közelítik meg a világot.
Kapcsolódó témák:
Humor, Kortárs, Élet, Nosztalgikus, Lírikus
Kapcsolódó témák:
Humor, Kortárs, Élet, Nosztalgikus, Lírikus