Ellenállhatatlan
Czomba Zoltán
Prüszköl, fújtat eleven dühében,
piros posztó rezdül fenn, középen.
Ember rázza gyorsan, kötekedve,
dühösen hunyorít rá a szeme.
Dobbant, patájával sziklát roppant,
fejét lesunyva, szarvakat koppant.
Torreádornak nem rezdül arca,
kezében lándzsa, másikban muleta.
Vörös színre tör az állat elő,
puya hegyére piros vére jő’.
Ellenállhatatlan vágy a harcra,
bika veszte kardpengébe írva.
piros posztó rezdül fenn, középen.
Ember rázza gyorsan, kötekedve,
dühösen hunyorít rá a szeme.
Dobbant, patájával sziklát roppant,
fejét lesunyva, szarvakat koppant.
Torreádornak nem rezdül arca,
kezében lándzsa, másikban muleta.
Vörös színre tör az állat elő,
puya hegyére piros vére jő’.
Ellenállhatatlan vágy a harcra,
bika veszte kardpengébe írva.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Egyéb témájú versek közül: