Hóember

Czomba Zoltán

Szétszedett hóember feküdt
a decemberi utcán,
betakarta magát csillámló,
fehér lepellel.

Nem akarta, hogy valaki
észrevegye.
Kevesebb a szemfüles gyerek.
Iskolás lábak tiporták reggel,
majd a déli nap áztatta
paplanját.

Mélabúsan kandikált ki
a hóember, majd elmúlt
december.

Cseppenként kúszott
a föld alá.
Úgy halt meg,
hogy nem is élt igazán.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!