Hóember
Czomba Zoltán
Szétszedett hóember feküdt
a decemberi utcán,
betakarta magát csillámló,
fehér lepellel.
Nem akarta, hogy valaki
észrevegye.
Kevesebb a szemfüles gyerek.
Iskolás lábak tiporták reggel,
majd a déli nap áztatta
paplanját.
Mélabúsan kandikált ki
a hóember, majd elmúlt
december.
Cseppenként kúszott
a föld alá.
Úgy halt meg,
hogy nem is élt igazán.
a decemberi utcán,
betakarta magát csillámló,
fehér lepellel.
Nem akarta, hogy valaki
észrevegye.
Kevesebb a szemfüles gyerek.
Iskolás lábak tiporták reggel,
majd a déli nap áztatta
paplanját.
Mélabúsan kandikált ki
a hóember, majd elmúlt
december.
Cseppenként kúszott
a föld alá.
Úgy halt meg,
hogy nem is élt igazán.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!