Karácsonyi csönd

Fagy fon be mindent, hallgat most a táj,
Az ég szemében tiszta könnyre vár.
Város alszik, dér borítja csend,
s egy gyertyalángban él a szeretet.

Az ember vár, s a lelke jégbe fagy,
Hol Isten hangja hangtalan marad.
Láng születik minden sejtelembe,
Az éj ölén virágzik új kegyelme.

Még szól a csönd, s a csillag lelke ég,
Egy gyermek sír, mikor a Megváltó visszanéz.
A fagy mögül az öröklét beszél,
S az emberben Isten mindig visszatér.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.