Őszből-Télbe
Gábor Edit
Forrás: Saját fotó
Rozsdamarta dombtetőn
Fáradt, öreg tölgyesek,
Zöldellők csak a fenyvesek.
Elmúlás, remény küzdenek.
Ma még bágyadt nap pírít,
Holnap csípős szél sivít.
Fáról érett dió potyog,
Ritkulnak a hervadt lombok.
Földön rőt avar henyél,
Meztelen fákat fúj a szél,
A csendes eső elered,
Földpora sárlevet ereszt.
Dagonya nyoma megdermed,
Árvácskák dér csípi fejüket,
Aztán jégcsapok lengenek,
Új dalt jégvirágok zengnek.
Fáradt, öreg tölgyesek,
Zöldellők csak a fenyvesek.
Elmúlás, remény küzdenek.
Ma még bágyadt nap pírít,
Holnap csípős szél sivít.
Fáról érett dió potyog,
Ritkulnak a hervadt lombok.
Földön rőt avar henyél,
Meztelen fákat fúj a szél,
A csendes eső elered,
Földpora sárlevet ereszt.
Dagonya nyoma megdermed,
Árvácskák dér csípi fejüket,
Aztán jégcsapok lengenek,
Új dalt jégvirágok zengnek.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!