A pezsgő és én

Gábor Edit

Gábor Edit: A pezsgő és én című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Ünnepek után szüleink gyorsan haza mentek,
kongó lakásban csak hármasban maradtunk,
ott is már csak én és a mosatlan mulattunk,
születésnapomat nem várták meg, s ez rossz érzést keltett.

Köszönteni már előre szilveszterkor köszöntöttek,
torta is volt pezsgő is, de alig fogyott valami is,
kislányunkat ölemből apja nyakába tettem,
elfáradtam, most kicsit ő pesztrálja helyettem.

Ha férfi lennék egy bárba beülök,
de így csak otthon az ágyra dőlök,
miután a pezsgőt fenékig kiittam,
így is csak "Ökör iszik magában" voltam.

Kába ájult alvásból arra ébredtem,
egy kis fej van a párnán mellettem,
ujjacskáját szájára teszi, s apjának pisszegi:
- Maradjunk csendben ne zavarjuk, anya alszik!

Kijózanodtam, búm is elpárolgott az alkohollal,
felkaptam a gyerekem, ölembe vettem,
jót nevettem, s jót játszottunk hármasban,
így újjá is születtem azon a varázslatos éjjelen!

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!