Tűztánc

Tűzben táncol árnyad.
Tűzben ég tested.
Tűzben fogant szerelmed.
Bárcsak látnám,
bárcsak érezném,
bárcsak már veled lehetnék,
s veled együtt,
együtemre lélegezve,
egymás szemébe nézve,
táncolnánk önfeledten,
testem testedhez feszülve,
pörögnénk, forognánk, körbe-körbe,
hol lassan, hol gyorsabban,
hol még sebesebben,
de vad szenvedéllyel,
egészen szédülésig,
s jutnánk egy reményteljes,
minden jóval kecsegtető, sokat ígérő,
szoros kapcsolat teljébe,
ahonnan már csak
egy út vezet tovább.
Ott a vágyak már csak árnyak,
ott már nem kérnek,
nem is követelnek,
de mindig csak adnak.
És így zuhannánk tovább,
egymást szorítva,
egymásba kapaszkodva,
egyre csak arra, odáig,
ahol már nincs szükség szavakra,
szavak helyett a szemek beszélnek.
És végül így érkeznénk el
fáradtan, ájultan, kábán,
a végtelenbe,
a mélységek elérhetetlen
meredek csúcsára.
Oda, ahol bennünket,
a felkavaró, felemelő,
soha el nem múló,
gyönyörűséges
szerelem várna.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.