Rád gondoltam

Forrás: google

Pár nap múlva itt a karácsony ünnepe,
Fénybe, díszbe borult a világ egy része.
Angyalok kacaja száll felénk a gesztenye illatával,
Forralt bort kortyoló tömeg hangos, vidám morajával.
A te szívedben éled-e fény, a szeretetnek ünnepén?
Vagy életed jobb szakaszára várva, csak túl esnél a nehezén?

Nem tudom, miért, de sokat gondolok rád.
Annyiszor leírtam volna ezt, de hagytam inkább.
Azt súgta valami, ha még dolgunk van egymással,
Találkozunk, nem változik semmi a várakozással.
Valahogy magadhoz kötöttél, de hosszú zsinórral,
Lelkem érintetted meg, vagy csak játszol a naivval?

Néha nem tudom, mi igaz, mert picit hihetetlen,
Magamról nem hiszem: lehetek feledhetetlen.
Keresem a helyem, ahogy mindenki más a világban,
Sok bennem a szeretet, de sokszor rossz helyre adtam.
Meggondolom már, kinek mit hiszek el, és ez nem ellened szól,
Csak oly sokszor használták ki szívem, és félek a csalódástól.

Remélem, az ünnepek neked jól telnek,
Pihenés és szeretet itatja át a perceket.
S jut érintés is, figyelem, őszinte mosoly,
Megadnám neked én is, ha nem lennék oly távol.
De az is lehet, csak magamra gondolok ezzel,
S nincs szükséged rám. Ha így van, hát küldj el.

Nem tudom, mit hoz a jövő, mégis bízok benne,
Hogy megérzésem nem vezet újabb veszedelembe.
Én nem akarok neked ártani, csak jól érzem magam veled,
S érted talán feláldozom olykor a nagyra becsült csendemet.
Lesz, amikor bezárkózom, mert a fájdalom elrepeszt,
S nem viselek el ilyenkor magam körül semmi neszt.

Kérlek, ne haragudj, ha a múlt időnként rajtad csattan,
Nem vagyok még egész, én már nagyon elromlottam.
Dolgozom magamon, mert valamiért jobb szeretnék lenni,
De ez az út magányos, néha lehet, hogy el fogok veszni.
Nem kérem, hogy várj rám, nem pakolnám rád a terheim,
Magamnak kell hordoznom, át az életem völgy-hegyein.

Köszönöm a barátságod, bíztatásod és az időd,
Remélem, vissza is tudok adni neked elég lélekemelőt.
Szeretnélek megismerni, csak egy valamit kérek,
Mindig igazat mondj, még ha fáj is, szépen kérlek.
Nem vagyok senki, csak egy lélek, kit „megérintettél”,
S hogy emlék leszel, vagy barát, erről majd a jövő zenél.

Kívánok neked boldog napokat, érezd jól magad,
Nem fontos, hogy ha nem is az ünnep miatt.
Magadért tedd meg, a lelked megköszöni szépen,
Ha szereted, kit a tükörbe látsz, ítélkezés mentesen.
Hisz a lényeg bent él, magadban hordozod csendben,
S kisugárzod a világba az értéket, mi ott él benned mélyen.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.