Karácsonynak éjszakáján

Forrás: Múzsák Könyvtára

Egyszer régen nagyon régen,
Csillag gyúlt a messzi égen,
Hirdetni, hogy jössz, hogy itt vagy,
Ragyogott a fényes csillag.

Pásztor ébredt nyája mellett,
Angyal-ének messze zengett,
Pásztor nézte és csodálta,
Vele együtt kedves nyája.

Angyal szárnya, hogy meglebben,
Pásztorszív ver hevesebben.
Mily csoda ez? Milyen ének?
Félek is, de mégse félek.

Angyal lába földet érte,
Amiért jött elmesélte.
Pásztor nézte, egyre nézte,
A látomás megigézte.

A Messiás eljött végre,
Ahogy a jóslat ígérte,
Imájában, ahogy kérte,
Ahogy mindig is remélte.

El is indult, bármi messze,
Megváltóját, hogy keresse,
És a Csillag csak vezette,
Ragyogott, fénylett felette.

Oda is ért, megtalálta,
Istállócska volt mi várta,
Teljesült hát régi álma,
Kis Jézuska várt reája...

És a Csillag egyre fénylik...
Az emberek most is érzik,
Mit pásztor érzett felidézik.

És a dal ma újra csendül,
Messiásról, Betlehemről...
Békéről és Szeretetről.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.