Fotó-emlékkép
Zsuzsanna Bandics
Látlak becsukott szemmel,
egy fotó tárul elém.
Így éjjel, nappal velem vagy,
hisz a szívemben vagy.
Itt őrzöm a legszebb képet,
amit nemrég rólad készítettem.
Az óceán partján,
a háborgó víztömeg láttán.
Itt mondtuk ki, hogy életünk
az óceánra hasonlít.
Néha szelíd, kedves, jó,
máskor pedig vad, pusztító.
Ezt a fotót őrzöm én,
szívemben jól elrejtve
egy titkot, amit csak
mi ketten értünk meg.
egy fotó tárul elém.
Így éjjel, nappal velem vagy,
hisz a szívemben vagy.
Itt őrzöm a legszebb képet,
amit nemrég rólad készítettem.
Az óceán partján,
a háborgó víztömeg láttán.
Itt mondtuk ki, hogy életünk
az óceánra hasonlít.
Néha szelíd, kedves, jó,
máskor pedig vad, pusztító.
Ezt a fotót őrzöm én,
szívemben jól elrejtve
egy titkot, amit csak
mi ketten értünk meg.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!