Vörösbor

Zsuzsanna Bandics

Töltök egy pohárral.
Milyet kérsz? Kérdezem magamtól.
Vöröset, fehéret, rozét?
Újabban a rozét kedvelem.

Azelőtt a vörösbor
volt a kedvencem.
Megannyi szép emlék
kötődik hozzá.

Emlékszem, mikor együtt
kortyolgattunk.
Hol? Hát a Balaton parton,
esténként a padon ülve.

Akkor még minden szép volt,
ott töltöttük a nyarakat.
Fiatalon, boldogan,
vörösboros mámorban.

Elmúlt a fiatalság,
vele a vörösbor varázsa.
Ma már rozét iszogatok
esténként egy pohárkával.

Azért nem vagyok hűtlen hozzád,
néha téged is kortyolgatlak,
olykor, olykor boldogan,
régi idők emlékére.

Ilyenkor eszembe jutnak
a balatoni emlékek,
mikor a pohárban csillogtál,
mély, sötét színeddel ragyogtál.

A borok királya
te vagy nekem, vörösbor,
izzó, meleg színeddel,
finom ízeddel.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!