Remény
Zsuzsanna Bandics
Nézem a békés vizet szüntelen,
Remegve, de örömmel.
Várom a hajó felbukkanását
A hullámzó tengeren.
Sok év után hazatalál
A távolban élt Atyám.
Ki elment pénzt keresni,
Egy jobb jövő reményében.
Itthon hiába akarta,
Nem sikerült neki.
Ezért útra kelt,
Elhagyva a családját.
Reményekkel tele tömött
Hátizsákot vitt magával.
Álmokat kergetve
Szállt fel a hajóra.
Most is hajóval érkezik,
Vissza a családhoz,
Valóra váltott reményt hozva
Tele tömött hátizsákkal.
Csak azt a sok évet sajnálja,
Amit külön töltött családjától.
Nem látta lányát felnőni,
Aki most felnőttként várja haza.
A toronyból lesi,
Mikor köt ki a hajó,
Mikor ölelhetik egymást
Önfeledten, boldogan.
Remegve, de örömmel.
Várom a hajó felbukkanását
A hullámzó tengeren.
Sok év után hazatalál
A távolban élt Atyám.
Ki elment pénzt keresni,
Egy jobb jövő reményében.
Itthon hiába akarta,
Nem sikerült neki.
Ezért útra kelt,
Elhagyva a családját.
Reményekkel tele tömött
Hátizsákot vitt magával.
Álmokat kergetve
Szállt fel a hajóra.
Most is hajóval érkezik,
Vissza a családhoz,
Valóra váltott reményt hozva
Tele tömött hátizsákkal.
Csak azt a sok évet sajnálja,
Amit külön töltött családjától.
Nem látta lányát felnőni,
Aki most felnőttként várja haza.
A toronyból lesi,
Mikor köt ki a hajó,
Mikor ölelhetik egymást
Önfeledten, boldogan.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!