Találkozás önmagammal

Forrás: Múzsák Könyvtára

Az ablak előtt ülök, emlékeimmel.
Az eső mosta ablakon visszanéz
egy szomorú arc, egy gyermeké,
mely egykoron én magam voltam.

Lelkem templomában vágyok
pihenni, megkérdezni a kislányt,
aki egykoron én magam voltam.
Mondd, mindent jól csináltam?

Ülni vele szemben a zöld fotelben,
szembenézni egykori önmagammal.
Arcán könny pereg, kedvesen rám néz,
a kislány benned végig én maradtam.

Ki végigélte veled jó és rossz napjaid.
Ne bánd a rosszakat, fejlődtél általa,
így lelked magasabban szárnyalhat.
Minden okkal történik világodban.

Szeresd a kislányt, egykori önmagad,
simogasd meg, töröld le könnyeit.
Ő veled lesz végig ittlétedben,
átölel, nem kéri számon tetteid.

Néha gyere el lelked templomába,
beszélj hozzá, mondd el neki: szereted.
Fogadd el, öleld át egykori önmagad,
ülj bele a zöld fotelbe, és mesélj neki.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.