Lelkeddel láss

Soósné Balassa Eszter

Mindent betakar a puha hó,
befedi a tájat, elcsendesít.
Minden egyforma a hó alatt,
nem látjuk a különbséget.

Csend van, nincs rohanás,
megállít minket a hóesés.
Megváltozik az időérzék,
a világ elhalkulva pihen.

Kérdezzük meg magunktól,
mit kezdünk a csenddel.
Mit kellene meghallanunk,
ha nem lenne itt a csend.

Ha minden fehérbe borul,
vajon mit fedett be a hó.
Mit rejtett el szemünk elől,
a hófehéren csillogó takaró.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!