Téli emlék

Nézem, nézem a mostani
Téli tájat, fájó szívvel gondolok
Vissza gyermekkorom igazi teleire.
Jégcsapok lógtak a házak tetején,
Hogy betegek legyünk, letörtünk
Belőle egyet-egyet, s vígan szopogattuk
Azt.
Látom magamat gyerekként, ahogy
A hóban futkározva nagyokat esek.
Amint a hóban angyalt készítek.
Építettünk hóembert, gyúrtunk hógolyót,
Melyeket eldobva vidáman nevetünk.
Hétvégenként szánkóztunk, a befagyott
Duna vizén nagyokat esve korcsolyáztunk.
Sétáltunk a hidegben, s boldogok voltunk.
Átfagyva, nevetve, boldogan sétáltunk haza.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.