Vers elemzés – szótagszám és rímséma
Ezen az oldalon elemezheted
Vizkeleti Erzsébet „Várakozás”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
Strófa 1
Rímséma:
ABCC
1
Fekete-fehér az este, szürkén nyúlik el,
2
a lámpafény hűségesen őrzi a helyet.
3
A vasnak dőlve szívdobogva figyelem,
4
a csendből remény nő ki vagy félelem.
Strófa 2
Rímséma:
AABB
1
Fény az arcomon pihen, édes fehérség,
2
de mögötte már kúszik a komor sötétség.
3
Oly éles köztünk a határ ott, ahol a világ
4
az érkezésre váró szív ritmusára vált.
Strófa 3
Rímséma:
ABCC
1
Közben feldereng bennem a halk igazság:
2
hogy az élet maga is egy hosszú várakozás.
3
Másokra várunk, de magunkat is lessük,
4
kik lenni szeretnénk, egyszer tán utolérjük.
Strófa 4
Rímséma:
AAAA
1
Eljön-e, kit hív a perc? Vagy sötétben reked
2
a kimondatlan szó, a sosem jött üzenet?
3
Fehér köd remeg, lassan mélyül a szürkület,
4
a lámpa fénye akár egy utolsó, néma ígéret.
Strófa 5
Rímséma:
AABC
1
Ott maradok árván, csak az utat figyelem,
2
a várakozásban újra összerakom az életem.
3
Csönd mögött valami moccan, ő jön talán?
4
Ki tudja? A lámpa fénye pislákol tovább.
Strófa 6
Rímséma:
AABB
1
Azért még várok, mert csak így derül ki,
2
ő csak akkor jön, ha van miért megérkezni.
3
A percek körül ölelnek, mint a fénysugár,
4
s hogy ki is vagyok én, jól tudom azt már!