Ezen az oldalon elemezheted
Gyólay Karolina „Hívlak”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Folyamatosan hívlak, hívlak,
2
egy néma sikoly a tömegben.
3
A szívem csak halkan dobban,
4
egy eltévedt madár szárnyalásában.
1
Keresem szerető tekintetedet,
2
ebben a zajos, lüktető városban,
3
millió ember ismeretlen arcában,
4
mind egyformán idegen számomra.
1
Emlékek foszlányai képei villannak,
2
egy mosoly, egy érintés, egy pillanat.
3
De az idő homokként gyorsan pereg,
4
és a valóság hideg, kegyetlen marad.
1
Alakod eltűnik a végtelenben,
2
egy távoli csillag fényeként,
3
elérhetetlen, megfoghatatlan,
4
csak egy beteljesületlen álom marad.
1
Mégis hívlak, tovább hívlak
2
remélve, hogy meghallod,
3
ezt a csendes, kitartó suttogást,
4
ami szívem mélyéről szívedbe hatol.