Ezen az oldalon elemezheted
Kovács Attila „Felemelt Lélek”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Az üres vagonok rozsdás oldalán
2
kopott firkák kísértik az Élet
3
megannyi Világi bölcsességét.
4
Ásítozó szállítószalagok buján
5
semmivé porladnak szét.
1
Kihalt, néma az állomás,
3
támasztva feszeng a szeneslapát,
4
akasztva lóg egy unott kabát.
1
Hajtott fővel lépkedek a síneken,
2
ám derűs szívvel e komor tájon.
3
Az Élet más, kegyelem nekem,
4
a hálámmal rakott vágányon.
1
Szürke tér közepén a magány megrekedt,
2
csupán vágyaim konok foltja.
3
Megemel az Isteni szeretet,
4
lázadó, hitvány bűneim elhordja.
1
Mennyei úton sorakoznak,
2
az Áldással töltött szerelvények.
3
A Tiszta Élet váltójánál,
4
alázattal akasztva a mozdonynak!
1
A ködből Hív, lehajol értem,
2
Isten a földi peronról megragad,
4
Drága véred adtad értem.