Ezen az oldalon elemezheted
Ynela Zíléna „Főnix”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Hangja tűzcsapásként hasított,
2
a bíborvörös láng megvakított.
3
Egyetlen mondatában elégtem,
4
porszínű égbe szürkén néztem.
1
Elhagy, nem vár meg az idő.
2
Múltból szőtt ágyam lágyan süppedő.
3
Lépnék tovább, de bennem maradt
4
minden kimondott, s néma szavad.
1
Neved még ajkamon melegen él.
2
Lassan hullik ágról a fügefalevél.
3
Majd belső erő villámként lecsap,
4
hamvaimon a fény lángra lobban.
1
Átcsorog lelkemen a friss életérzet,
2
végleg elhagyom a parázsfészket.
3
Múltam némán serceg, s a jövő énekel.
4
Szárnyam kitárom, mely az égig emel.