Vers elemzés – szótagszám és rímséma
Ezen az oldalon elemezheted
Antal István Csaba „A végtelen körforgása”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
Strófa 1
Rímséma:
ABAB
1
Én vagyok a Nap, minden reggel én keltelek,
2
Én vagyok a parázs, mi benned izzik, forrik.
3
Nappal vigyázok rád, éjjel a Holdhoz küldelek,
4
Reményt és életet adok, látástól napnyugtáig.
Strófa 2
Rímséma:
ABAA
1
Én vagyok a szél, mely elűzi a sötét felleget,
2
S a csend, mely néha lelkedben megpihen.
3
Vágyaid a tiszta égbolton új életre kelnek,
4
A csillagok rólunk az univerzumnak mesélnek.
Strófa 3
Rímséma:
ABCB
1
Én vagyok a hideg, mely télen ridegen átölel,
2
Befagy a tó, hull a hó, a fa ágán hóharmat ül.
3
A tavaszt várod, a szerelmet, a megújuló életet,
4
S a nyári meleget, hol a tücsök hegedül.
Strófa 4
Rímséma:
ABAB
1
Én vagyok az éjszaka, távolban a naplemente,
2
Lelkedben a remény, ragyogás a szemedben.
3
Az égen esthajnalcsillag, Holdnak fénye,
4
A tested álomra tér, boldogság szívedben.
Strófa 5
Rímséma:
ABAB
1
Én vagyok a víz, a forrás, mi oltja szomjadat,
2
Mely fát éltet kertedben, udvarodon virágot.
3
Kiszáradás a tavakban, folyókban az áradat,
4
Tengerszem a hegyekben, mely tükrözi arcod.
Strófa 6
Rímséma:
ABAB
1
Én vagyok a természet – a születés, az élet,
2
Örökkévalóság, az évszakok váltakozása.
3
A teremtő, a nehézség, a jólét és a szeretet,
4
Álmait és vágyait a világ bennem megtalálja.