Ezen az oldalon elemezheted
Tasi83 „SUTTOGÁSOK A MEGTÉVESZTÉSEK ÁRAMLATAIBAN”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
2
falhoz lapulva egyre szorosabban;
4
babonázó szempillaseprűit,
5
így szemlélve a becsapott,
6
folyamatosan manipulált világot.
7
Szüntelen mérni kényszerült őszinteség
9
a legrövidebb távolságot,
10
megméri, akár valami különc
11
döntőbíró a kolonc súlyt,
12
mely árulások és hazugságok fészke.
1
Hátrafelé az örökkévaló pillanatok sodrában
2
még egyszer-egyszer meggondolva
3
magát inkább úgy dönt, mégiscsak félrenéz.
4
Odabent lelke titkos mélyén
5
tartja nyitva még látószemét;
6
még hűen megőrzi az igazi látás képességét,
9
se felszíni exhibicionistaság.
1
Tudja s sejti: csupán csak
2
a lélek mélyén történhet meg
3
az egylángú romantikus tánca,
4
amiről tán egész álló életében álmodozott;
5
nyomban visszaszerezné,
6
ha megtehetné azt az emlékmásodpercet,
7
ami még szabadított volt,
8
s mindentől mentes, független,
9
mert odabent legyűrhetetlen
11
s érzelmek felett a hallgatag,
12
néma emberi szavaknak is,
14
nem szükséges kimondani.
1
Akár a kietlen katlan körbeveszi
1
Csillagközi végvidékek módján,
2
mint óriás búra alatt tengődne
3
naphosszat alázat s akarat;
4
karneváli nagy csapatban
5
úszkálnak méla, semmitmondó,
6
kicsinyes gondok s bajok,
7
akár megannyi halembrió csapatban.
9
mind egy cseppig felissza
10
megalkuvón, ha nem vigyáz,
11
mert igazibb embercsillagok
13
aranyló szívek kertjében,