Ezen az oldalon elemezheted
Tasi83 „A HOMOKÓRA MINDEN ESETBEN VISSZASZÁMLÁL”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
2
a vak, bizonytalan ösztön
3
szárnyait keresve felszálltam
4
emlékeim hullámvasútjára;
8
elmulasztott, szétszórt
10
örök-neveket kerestem,
11
kik egykoron még mellettem voltak.
3
kérdésekre sosem jött válasz:
5
az üvegszilánk-szerelmek
9
érhet-e egy-egy meghitt,
10
beteljesültnek becézett flörtpillanat?!
2
már agyamban is veszettül
3
dobol egy figyelmeztető csengőhang:
8
félkegyelmű ismerős-barátokat,
9
kik még sírodig sem kísérnek!”
1
Jó volna néminemű biztató,
3
a hosszú utazások előtt,
4
melyekre főként akkor készülök,
5
ha a kétséges varázsszavak
6
vagy széptevések is éppen
7
úgy megvezetve kisemmiznek,
8
akárcsak a jól csengő ígéretek.
9
Tán jobb lett volna mindent
12
mert az idő érvényesen
14
visszaszámlál, visszapereg.
2
ritmusába még hangzatos
3
jótéteményeket préselnek
4
félúton bele; mert akárcsak
5
egy-egy ócska, váratlan
6
hurrikánvihar, előbb-utóbb
7
fejem kell, hogy is kopogtassa
8
immár a visszafordíthatatlan,
9
csontropogtató öregség,
10
ami – kár is tagadni –
11
egyfajta társadalmilag
15
még a kutya se kíváncsi.
1
Kicsinyes manipulációkban
2
megfogant, torz tekintetű világ;
3
csikorgó daccal, lehajtott
4
fejjel inkább lelkemben
6
ha másként már nem lehet!