Ezen az oldalon elemezheted
Kollár Kornélia „Díszítés jelentése”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Réges régen a messzi Németországban,
2
Kezdődött a fa díszítés hagyománya.
3
Almát, diót helyeztek az ágakra,
4
A megváltást szimbolizálva.
1
Ahogy telt múlt az idő,
2
Gömbökkel lett tele a fenyő.
3
Minden év decemberében,
4
Mindenki díszít serényen.
1
A fa az örök életet jelentette,
3
A fények Jézus Krisztust,
4
A díszítés a családi rítust.
1
Neked mit jelent ez az ünnep?
2
Egy fát amit körül ülnek?
3
Reményeim szerint ettől többet,
4
Szeretetet, családi köteléket.
2
Mikor egyre kevesebben,
3
Áldozunk a hagyománynak,
4
Szívünket ne uralja bánat.
3
A megváltó eljövetelét,
1
Ne a hiány járjon a fejünkbe,
2
Költözzön szeretet a szívünkbe!
3
Fogjuk meg kezét annak,
4
Akik még velünk vannak!
3
Mindenki szívében szeretet,
4
Világot gyújt bennetek.
1
A megváltó ha ezt látja,
2
Hogy mindenki szívében láng van,
3
Megnyílik a mennyek országa,
4
Hol kegyelem van nem bánat.