Díszítés jelentése

Kollár Kornélia

Kollár Kornélia: Díszítés jelentése című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Múzsák Könyvtára

Réges régen a messzi Németországban,
Kezdődött a fa díszítés hagyománya.
Almát, diót helyeztek az ágakra,
A megváltást szimbolizálva.

Ahogy telt múlt az idő,
Gömbökkel lett tele a fenyő.
Minden év decemberében,
Mindenki díszít serényen.

A fa az örök életet jelentette,
A csillag Betlehemet,
A fények Jézus Krisztust,
A díszítés a családi rítust.

Neked mit jelent ez az ünnep?
Egy fát amit körül ülnek?
Reményeim szerint ettől többet,
Szeretetet, családi köteléket.

Nehezebb időkben,
Mikor egyre kevesebben,
Áldozunk a hagyománynak,
Szívünket ne uralja bánat.

Elhunyt szeretteink,
A mennyben ünnepelik,
A megváltó eljövetelét,
Krisztus születését.


Ne a hiány járjon a fejünkbe,
Költözzön szeretet a szívünkbe!
Fogjuk meg kezét annak,
Akik még velünk vannak!

Ünnepelni öröm,
A bánat később jöjjön,
Mindenki szívében szeretet,
Világot gyújt bennetek.

A megváltó ha ezt látja,
Hogy mindenki szívében láng van,
Megnyílik a mennyek országa,
Hol kegyelem van nem bánat.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!