Ezen az oldalon elemezheted
Ynela Zíléna „Örökké Anya”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Toporog az este a Nap sarkában,
2
elrejtem az időt a pillanat markába.
3
Fáradt mosollyal lányomat nézem,
4
gyerekkorom e percben felidézem.
1
Most látom igazán, mennyit emeltél.
2
Hogy hány napot végig cipeltél.
3
S gyerekeidért vívtál minden csatát.
4
Szíveddel hoztál, lelkeddel mutattál
1
Botlottunk. S te fölénk hajoltál.
2
Elmékbe égett, oh mennyit aggódtál.
3
Felnőttünk. S most ráncaid törölném,
4
mit értünk szereztél. Bár megtehetném.
1
Te voltál minden hangtalan fény.
2
Ha féltünk, mellénk ültetted a reményt.
3
Ölelő szelíd erőd keltett hajnalon.
4
Óvó szavaid ma is suttognak a vállamon.
1
De értünk már kérlek, ne emelj!
2
Visszük a terhünket. Ne cipelj!
3
– Felnőttetek, de én anya maradtam – mondod.
4
S én könnyes hálával némán bólintok.