Ezen az oldalon elemezheted
Mihály Edit „Luca nap”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Ősi moraj kél a földből,
2
pirkadat ver rám a ködből;
3
árnyak ülnek küszöbömre,
4
suttogást hoz át a földre.
1
Tizenkettő vár köröttem,
2
tizenhárom nincs közöttem;
3
búzaszálból fonják átkát,
4
szél sem hordja el a lángját.
1
Só szemével hintik titkát,
2
három csomó őrzi láncát;
3
senki sem tudja, mi méri
2
kilenc napig ugyanannak;
3
hónuk alatt szék a vállra,
4
éjfélkor lépnek a tárgyra.
1
Rózsafüzért mormol ajkuk,
2
fény-árnyéka reszket rajtuk;
3
egyik rááll, nagyot kiált –
4
s boszorkány nézi a fiát.
1
Mákot szórnak út porába,
2
fokhagymát a kulcslyukába;
4
seprű a keresztet veti.
1
Luca széke recseg, ropog,
3
odapillant, látni kezdi
4
mind, mi él még: árny és ennyi.