Vers elemzés – szótagszám és rímséma
Ezen az oldalon elemezheted
Hoffmann Ottóné Gizella „Karácsony ajándéka”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
Strófa 1
Rímséma:
ABCCCCCCDDEEFFCCCCGHIIJGGFKDDIIIHL
1
Karácsony este lassan ránk talál,
2
Szívekben béke, csend és bizalom.
3
Nem cseng papír, nem zörög szalag,
4
A legszebb ajándék most bennünk marad.
5
Nem tárgy, nem ékszer, nem fénylő csoda,
6
Hanem az együttlét halk mosolya.
7
Az asztal körül összegyűl a család,
8
Szelíd melegség járja be a szobát.
9
A pillanat lassan megpihen,
10
Mindenki érzi jó itt nagyon, igen.
11
A nagyszülők szeme csillogva ragyog,
12
Mint örömteli fényes csillagok.
13
Ők tudják legjobban mit ér az idő,
14
Mely velünk telik, s a szívekben élő.
15
Ahogy nézik az unoka arcát,
16
Szemükben itt a múlt és a csoda világ.
17
A csendben meghitten összebújnak,
18
Szavak nélkül is értik egymást.
19
Nevetés száll, mint könnyű hópehely
20
A szívük mélyen valami újra felkel.
21
Az együtt töltött idő a legszebb ajándék,
22
Melyet nem vesz el sem év, sem árnyék.
23
Megmarad bennünk, mint fény a gyertyán.
24
S mikor a nagyszülők szemében felragyog a fény,
25
Tudjuk a karácsony több, mint remény.
26
Ez a szeretet ünnepe, mi összeköt,
27
Melyben minden ölelés egy köszönöm.
28
Így teljen tehát az ünnep csendben, szelíden
29
Szívünkben békével, egymásra figyelve szépen.
30
Mert a legnagyobb csoda, amit adhat az élet,
31
Hogy együtt lehetünk, ez maga a fényesség,
32
A lélek szépsége, mi megmarad emléknek.
33
Hisz a lélek titka nem a csillogásban él,
34
Hanem abban, hogy a lélek a másikhoz ér.