Karácsony ajándéka

Karácsony este lassan ránk talál,
Szívekben béke, csend és bizalom.
Nem cseng papír, nem zörög szalag,
A legszebb ajándék most bennünk marad.
Nem tárgy, nem ékszer, nem fénylő csoda,
Hanem az együttlét halk mosolya.
Az asztal körül összegyűl a család,
Szelíd melegség járja be a szobát.
A pillanat lassan megpihen,
Mindenki érzi jó itt nagyon, igen.
A nagyszülők szeme csillogva ragyog,
Mint örömteli fényes csillagok.
Ők tudják legjobban mit ér az idő,
Mely velünk telik, s a szívekben élő.
Ahogy nézik az unoka arcát,
Szemükben itt a múlt és a csoda világ.
A csendben meghitten összebújnak,
Szavak nélkül is értik egymást.
Nevetés száll, mint könnyű hópehely
A szívük mélyen valami újra felkel.
Az együtt töltött idő a legszebb ajándék,
Melyet nem vesz el sem év, sem árnyék.
Megmarad bennünk, mint fény a gyertyán.
S mikor a nagyszülők szemében felragyog a fény,
Tudjuk a karácsony több, mint remény.
Ez a szeretet ünnepe, mi összeköt,
Melyben minden ölelés egy köszönöm.
Így teljen tehát az ünnep csendben, szelíden
Szívünkben békével, egymásra figyelve szépen.
Mert a legnagyobb csoda, amit adhat az élet,
Hogy együtt lehetünk, ez maga a fényesség,
A lélek szépsége, mi megmarad emléknek.
Hisz a lélek titka nem a csillogásban él,
Hanem abban, hogy a lélek a másikhoz ér.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.