Ezen az oldalon elemezheted
Brettnerné Ónadi Krisztina „Decemberi felhőjáték”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
December vége, ragyog a Nap,
2
Reggel halványkék ég, tiszta patyolat.
3
Madárcsicsergés csábítón csalogat.
1
Aztán a tél pettyezi, csíkozza, befesti fehérre,
2
Fehérre festi... legalább nem feketére...
3
Ezernyi csomag vattát borít az égre.
1
Egész nap a felhőkkel vacakol.
2
A Napot már nem látom, nincs sehol,
3
A kék ég is alig, már épp csak valahol.
1
A Napnak mára végleg búcsút inthetek...?
2
Fénysugár felhők közt áttörve nem remeg...
3
December vége, tél van... ha egyáltalán sütött
4
a Nap - bármennyit is - annak is örülhetek.
1
Aztán mégse! A Nap nem hagyja magát,
2
Újra áttör a felhőkön át.
3
Bár vakító fényesen már nem ragyog,
4
De jelzi mégis, nem tűntem el, most is itt vagyok.
5
Majd el is oszlanak kissé a felhőpamacsok,
6
Közülük a kék ég újra kiragyog.
1
Aztán az egészet megtetézi még
2
Az ágak-bogak közt egy naplemente,
3
Az eget narancsra, sárgára majd lilára festve...
4
Még csak délután... de már közelg' az este.
1
December... december...
2
Jó játék volt ez ma a felhőkkel, nem lesz feledve.