Vers elemzés – szótagszám és rímséma
Ezen az oldalon elemezheted
Gyurkó Mónika „Iszapos illatok”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
Strófa 1
Rímséma:
ABBBCCACCDDEFFCDGHICDCCBBBBCCC
1
Kinézek az ablakon, ezen a fülledt nyári hajnalon.
2
Nézem a távolban folyó Tiszát, s hallgatom annak halk moraját.
3
Enyhe, iszapos illata, azt a nyarat eszembe juttatja.
4
Azt az egyetlen nyarat,
5
melyet sosem feledek,
6
mikor téged megismertelek.
7
Megláttalak a strandon, azon a mocsaras Tisza-parton,
8
s tudtam, innen másképp nem lehet,
9
csak a tiéd lehetek.
10
Órákat ültünk egy elhagyatott móló kopottas deszkáján,
11
s nagyokat nevettünk a békák hangos kórusán.
12
Ó, mily fiatalok voltunk, mindenért úgy bolondultunk.
13
Emlékszel, hogy csíptek a szúnyogok?
14
S arra, hogy etetni akartál velem sulyomot?
15
Én akkor még a pesti lány, csak ráztam a fejemet,
16
s te mosolyogtál rajtam, majd azt mondtad halkan:
17
Tudod-e, hogy te vagy itt a legszebb virágszál?
18
Kérdezted, akarnék a veled csónakázni menni,
19
s én csak hangtalan bólintottam,
20
s nem mondtam el neked: Veled bárhová elmegyek.
21
Majd ahogyan a csendesen hullámzó ladikban,
22
kezem megfogtad s lassan ajkadhoz emelted,
23
tudtam, hogy örök lesz, szemedben égő szerelmed.
24
Most könnyes szemmel nézek ki az augusztusi tájra,
25
s a hosszan folyó Tisza ágra,
26
melynek enyhe iszapos illata, ezt a nyarat eszembe juttatta.
27
Ezt a nyarat,
28
melyet sosem feledek,
29
mely elhozott tégedet,
30
s megannyi boldog éveket.