Ezen az oldalon elemezheted
Szabó Szabina „Vágyakozom”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Kegyetlen dolog az idő, mikor egyedül is jól vagyok,
2
Akkor megállás nélkül pillanatként szaladnak a napok.
3
Amikor vágyakozom egy érintés vagy egy személy után,
4
Mintha hónapok múlnának el, pedig egy hét telt el csupán.
1
Azt hittem, túl vagyok már a nehezén, s tudom kezelni,
2
De amint megláttalak, szívem hevesen kezdett dobogni.
3
Remegés és izgalom járta át a testem, felragyogott a lelkem,
4
Lélegzet-visszafojtva álltam, szinte rád nézni sem mertem.
1
Nem akartam, hogy lásd, milyen nehéz előtted állni,
2
A mindened lennék, mégsem szabad téged érinteni.
3
Háborúban áll miattad bennem rég a szív és az ész,
4
Ki fog győzni, nem tudom. Rajtad áll… táncra felkérsz?
1
Bár sejteném, mit gondolsz, s miket érzel. De azt tudom:
2
Néha gondolsz rám, csuklok. Talán űrt hagyott a hiányom?
3
Elmondhatnád azt is, ha nem voltam elég jó neked,
4
Könnyebben engedném el a hosszan cipelt terheket.
1
Mégis úgy látom, követsz a tekinteteddel némán,
2
Arcod érzelmet nem árul el, nem mosolyogsz énrám.
3
Kavarognak a gondolataim, de azt hiszem, elengedlek,
4
Nem kötöm magam olyanhoz, kit lehet, nem is érdeklek.
1
Szállok inkább a pitypang ernyőjével át a virágos réten,
2
Meghempergek a szivárvány színpompás, vad színeiben.
3
Kergetek pillangót, szaladok a széllel, álmodok egy álmot,
4
Egy helyben ülve a könyveimmel bejárom az egész világot.
1
S bár vágyom utánad most is, ebben a pillanatban,
2
Szívem tudja, nem elég ennyi, már minek hagyjam.
3
Szeretni jöttem, s szeretve lenni. Egyenlő félként állni:
4
Kéz a kézben, szív a szívben, nem csak másra várni.