Ezen az oldalon elemezheted
Végh Éva Ive „Őszi áldás”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Aranysárga csillogás a léptek alatt,
3
Falevelek hullása díszíti a tájat,
4
S az elsuhanó fecskék szárnycsapása
5
A múló időben hallatszik már.
1
Izzadnak a ködtől a reggelek,
1
A szél is ficánkabb, hajat borzol,
3
Őszi kabátot ölt, azt hordja majd.
4
A föld gazdagon kínálja javát,
6
A kamrák telnek finomsággal.
7
Ki szorgos volt, most mustot szürcsöl áldással.
1
Ó, de szép az ősz, ahogy a táj vetkezik,
2
Színpompája vízcseppben tükröződik.
1
S tüzek gyúlnak lassan a kályhákban,
2
Puffog a kémény, a füst járja.
3
Megpihen az ember az estékben,
4
A sietősebb sötét égbolt csendjében.