A természet közelében

Buglyó Juliánna

Színes szárnyú pillangók képeztek kavalkádot a réten. Közelükben a méhek és szúnyogok zümmögése adta a mezei zenét. A virágok reménykedhettek ugyanúgy a megporzásban, mint Anna abban, hogy a tisztáson nyugodtan átgondolhatja az életét. Megoldásokat talál a gondjaira.
-Gyönyörűek ezek a vasvirágok, mintha lila tengerként hullámzana a mező – gondolta magában, - s lassan, óvakodva lépkedett tovább. Néha-néha felfigyelt egy - egy madárcsicsergésre, de főleg gondolataiba merülve haladt előre.
A távolban látott egy családot, kik épp ezt a helyet választották kikapcsolódásra. A kislányok boldogan futkostak a lepkék után, s mindnyájan együtt nevettek azon is, hogy nem érhették utol.
A kacagó hang egyre közelebb került hozzá, tetszett neki. Ő is el-elmosolyogta már magát közben.
Meglepődött az egyik pillanatban, azt vette észre, hogy együtt örül a családdal.
Vidámabbnak, felszabadultabbnak érezte ő is magát. Képzetében megjelent egy ötlet.
-Mi lenne, ha nekem is lennének gyermekeim?
Bizonyára teljesen megváltozna az életem. Ezzel a képpel derülátóan indult haza.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a novellához!