Balatoni emlék

Ülök a tóparton, gondolataim messze járnak. Egy régi emlék villan fel. Öten ülünk egy csónakban, ringatózunk a vízen. A legkisebb a zsebkendőjét lóbálja a vízbe önfeledten. Szép emlék. Azt gondolom, ez nekem jár, ezt megérdemlem. Az élet megy tovább, csak valahogy üres lett. Lelassult körülöttem a világ. Ma már csak ketten ülünk a tóparton. Elcsodálkozom milyen más lett a világ. Majd egy hirtelen ölelés, ráébreszt, hogy szép az élet.
Ez nekünk jár, ezt megérdemeljük.