Üdvözöllek a Múzsák Könyvtárában!
A Múzsák Könyvtára egy közösségi irodalmi tér, ahol versek, novellák, mesék és kreatív alkotások kapnak otthont. Célunk, hogy inspirációt, teret és láthatóságot adjunk minden írónak és olvasónak – legyen kezdő alkotó vagy tapasztalt szerző. A könyvtár folyamatosan bővül új írásokkal, friss hangokkal és egy támogató közösséggel, ahol az olvasók visszajelzést adhatnak, a szerzők pedig kibontakozhatnak. Fedezd fel a sokszínű műfajokat, böngéssz a szerzők között, és merülj el a kortárs magyar irodalom élő, vibráló világában. A Múzsák Könyvtára az a hely, ahol az alkotás találkozik a közösséggel – és ahol a történetek életre kelnek.
🎄 Téli versválogatás – ünnepi és karácsonyi hangulat
🎆 Szilveszter
🥂 Újévi köszöntő
Napi idézet – 2025-12-29
„A múlt tanít, a jelen él, a jövő vár, egy vándor lépteinek ritmusában.”
– Gárdonyi Géza
Kortárs szerzők új versei a Múzsák Könyvtárában
Sok év után vettem észre, Hogy nem úgy néz rám, mint régen. Akkor már sejtettem, hogy baj van, Lassan kihátrál az életünkből.
Vers témája: Szerelmi csalódás
Tovább olvasom…Közeleg az új esztendő tiszta hófehér lapokkal. Még nem búcsúzunk, csak terveket szövünk.
Vers témája: Újévi köszöntő
Tovább olvasom…Ülünk a vízparton együtt, Talán utoljára. Itt egy sárga rózsa tőlem, Hisz tudom, ez a kedvenc virágod.
Vers témája: Búcsúzás
Tovább olvasom…Szilveszter este lassan lélegzik, a fény megpihen az arcunkon. Nem sietünk, az idő sem bánt, csak itt van velünk.
Vers témája: Szilveszter
Tovább olvasom…Nem tehetek róla, Szeretek olvasni. Fotelba kuporogni, Más gondolatait átérezni.
Vers témája: Elmélkedések
Tovább olvasom…Csokit enni jó dolog Mindig van alkalom. Jókedvem van akkor is Szomorú vagyok, akkor is.
Vers témája: Boldogság
Tovább olvasom…Kortárs magyar szerzők új novellái
Pontosan megtervezem, melyik bőrönddel indulok. A nap is számít – amit valamiért a távozáshoz kötök. Nem mindegy, mikor születik újra az életem. Már az elhatározás – még nem az indulás – több táborra bontja a baráti körömet. Van, aki szerint az a hülye, aki marad, az ellentábor szerint pont fordítva, és a legkevesebben vannak, akik a kalandot látják a döntésemben. Hát... ők a legszimpatikusabbak. Elvégre nekem kell tudnom az okát, amiért pakolok és megyek. Kizárom a háttérzajt, „decretum est” – el van döntve. A keretek is fontosak: mit hagyok itt, és mit viszek tovább? Önmagam – elmaradhatatlan útitárs – biztosan velem tart. Az emlékek… sokuk itt marad, mert az új világban nincs hely számukra. A bőrönd. Ne legyen túl nagy – mégis férjen el benne minden, ami igazán én vagyok. Szimbóluma …Tovább olvasom…
Édes drága 2026! Reményekkel tele írom soraimat hozzád! Nem mondom, hogy kistestvéredtől, a bizonyos 2025-től könnyes búcsút vettem, mert egy percig sem fog hiányozni. Nem szeretnék hálátlannak tűnni, de jól megkínozta a kis lelkemet. Minden pillanatért hálás leszek, mert voltak percek, amik miatt hálás lehetek, voltak, amik megtanították, ki is a magyarok Istene, és voltak, amiket nem fogok hiányolni. Hálás vagyok, hogy megtanultam elfogadni a megváltoztathatatlant, és változtattam azon, amin tudtam. Köszönöm a türelmem, amire nagyon nagy szükségem volt, az empátiám, amire másnak volt szüksége. Köszönöm, hogy megtanította a kisebbik testvéred, hogy vannak pótolhatatlan emberek az életemben, hogy ne őrizgessem a haragom, és hogy a szavak örök sebet ejthetnek más szívében. Drága, …Tovább olvasom…
JUDIT története Egy kórházi beavatkozás után havi rendszerességgel kellett ellenőrzésre járnom. Minden hónap harmadik hétfője volt ez a nap. Rögtön az első alkalommal „kiszúrtam” magamnak egy helyes, szőke, göndör hajú fiatalembert. Újságot olvasott, nem figyelve a külvilágra. Csak akkor kapta fel a fejét, amikor meghallotta a nevét. A nővér szólította: – Viktor, te vagy a soron! Viktor! Milyen szép neve van! – Ilyen és hasonló gondolatok fordultak meg a fejemben. Fantáziadús ember lévén, máris Viktort képzeltem el páromnak. Sőt, tovább léptem: eljegyzés, esküvő, gyerek... Idáig jutottam gondolataimban, amikor nyílt az ajtó, Viktor jött ki a rendelőből, megtörtént a vérvétel. Egy picit még várt, majd egy viszlát-tal elköszönt tőlünk. Nemsokára én is sorra kerültem. Otthon egész nap …Tovább olvasom…
1. SZILÁRD története Regisztráltam egy társkereső oldalon. Hosszas keresgélés után megtaláltam álmaim hölgyét (legalábbis fényképen): egy fiatal, csinos, szőke hölgyet, aki annyira megtetszett, hogy azonnal írtam neki. Két héttel később volt az első randevúnk. Egy – nagyon jó konyhájáról ismert – étteremben találkoztunk. Ott jött aztán a kijózanodás...! Ugyanis a hölgy, aki velem szemben ült, egyáltalán nem hasonlított a fotón lévőre. A haja barna volt és rövid (a fotón a hölgynek hosszú, szőke haja volt). Sőt, mi több, az arcát is retusálták a fotón. Mérges voltam, naná, hogyne lettem volna mérges! A vacsora elfogyasztása után jött a borsos számla: magától értetődik, hogy kifizettem. Az est fénypontja az volt, amikor a hölgy felállt az asztaltól, és „bűbájos” mosolyával csak ennyit …Tovább olvasom…
Saint-Tropez kikötői városa kicsit mindig is a francia riviéra exkluzív, elit üdülőhelyének számított, ahol főként filmsztárok, színészek, ismert és befolyásos hírességek, uralkodócsaládok tagjai tették tiszteletüket. A hófehér, habkönnyű madárnak látszó jacht éppen horgonyt vetni készült, amikor a fedélzeten egy hófehér, stílusosan csinos és dögösen szexi, sportos fiatal hölgy inkább úgy döntött, hogy napját a városban tölti, kőkemény testőreit hátrahagyva, így a két böszme fülhallgatós gorilla már csak arra eszmélt, hogy a gyönyörű nő egy hatalmasat ugrik a hajóról egyenesen a Földközi-tenger sós és frissítő habjai közé, akár egy huncut hableány, aki már nagyon szeretné, ha a szerelem és álmai hercege végre rátalálna. A testőrei természetesen időközben inkább motorcsónakba szálltak, …Tovább olvasom…
Varázslatos új mesék gyerekeknek és felnőtteknek
A pitypang nem tudta, hogy ő virág. Csak azt érezte, valami megváltozott. Mintha világítana. Jó ideje, hajnaltájt, amikor a fény még bizonytalan volt, és a szél óvatosan lépkedett a réten, egy apró tündér érkezett hozzá. Nilla szárnya áttetsző volt, mint a kimondatlan ígéretek, ruhája zöld, mint a remény, amely még nem fáradt el. A tündér a pitypang közepére ült, oda, ahonnan látni az egész eget. Kezében apró aranyszikrákat hordott. – Ne félj – suttogta. – Nem fúj el a szél, csak továbbvisz. A pitypang megfeszült, mintha tudná, hogy nem tarthat meg mindent. És most először meghajolt a tündér előtt. Nilla minden egyes szálhoz hozzáért. Megsimította a szirmokat, mintha emlékeztetni akarná őket arra, honnan jöttek. A szálak fényleni kezdtek – ahogy a jó szavak világítanak az …Tovább olvasom…
A hópelyhek, mint apró balerinák, kecsesen táncoltak végig a fagyos széllel, míg megérkeztek Lullaby falujába, ahol már nagyban folyt a karácsonyi készülődés. A fenyőillat és a mécsesek melege betöltötte az utcákat – mindezt pedig Kremp, a tizennyolc éves, félig krampusz–félig ember lány figyelte egy magas fa ágáról, ahonnan ritkán merészkedett le. Ekkor pillantotta meg a mankóval sántikáló katonát, aki házról házra járva kopogtatott, szállást kérve Szentestére. Minden ajtó bezárult előtte. Kremp sóhajtott, leugrott a fáról, majd felhúzta csuklyáját, hogy meg ne ijessze az idegent. Bizonytalanul, de kedvesen szólította meg: – Itt nem találsz menedéket éjszakára… De gyere, kövess! A katona habozva indult utána. A lány egy apró kunyhóhoz vezette, ahol meleg kandaló égett, …Tovább olvasom…
– Anyuuu, a csacsi az cica? – kérdezte a hároméves Brigitta édesanyjától. – Ó, dehogyis, Brigikém! A csacsi az egy kicsi szamár. Miért kérdezed? – Ma az oviban tanultunk egy kis versikét, benne van, hogy: csacsi. Meg az is ott van, hogy „ógmóg”. Anyu, mi az az „ógmóg”? – Óg-móg azt jelenti, hogy gondolkodik valamin. – Elmondom a verset, jó? – Persze, mondd csak! Brigi meghajolt, majd elszavalta a verset: Kicsi csacsi sétál, a két füle szétáll. Azon óg-móg, mi legyen: kertész vagy tanár? Ha megnő a kis csacsi, egy lehet csak: szamár. A kislány megint meghajolt, anyukája megtapsolta. – Tudod mit, Brigi? Szombaton elmegyünk hármasban (te, apu meg én) az állatsimogatóba, és ott közelről is megismerheted a kicsi csacsit. Na, mit szólsz? – Jaj, de jó! Mennyit kell még aludni …Tovább olvasom…
– Kukurukú! Kukurikú! – Kél a nap! Jó reggelt! – kukorékolt a kakas. – Jó reggelt, szomszéd úr! – rikkantotta vissza a rigó. Nyújtózkodva, nagyokat ásítozva ébredeztek a baromfiudvar lakói. A kiscsibék bújtak elő leggyorsabban jó meleg fészkükből. – Csip-csirip! Csip-csirip! – de csodálatos ez a reggel! – Csip-csirip! Csip-csirip! – mily jóleső a napsütés! – Csip-csirip! Csip-csirip! – olyan jót aludtam! – Csip-csirip! Csip-csirip! – nagyon szépet álmodtam. – Csip-csirip! Csip-csirip! – ma örömtelien fogok játszani. – Csip-csirip! Csip-csirip! – érzem, hogy élvezetes lesz a napom! – csipogták egymás után a sárga színű tollpamacsok. Azzal máris csipegetni kezdtek. Eleinte még tyúkanyó közelében, aztán egyre inkább távolabb tőle. Hamarosan telerakták icipici …Tovább olvasom…
Mogyi a Makkosfalvi ligetben élt családjával, egy termetes vén tölgyfán. A hosszú-hosszú zord és dermesztő téli hideg után kora reggel kismadarak füttye csábította ki jó meleg fészkéből. – csukk-csukk-csukk – eleget pihentünk a fészekben, gyertek játszani!- Testvéreivel: Cibókával és Kelempájsszal ágról ágra, fáról fára ugrálva pajkosan jöttek le. Szokás szerint kíváncsian kerestek, kutattak, fogócskáztak. Nagyon aranyosak voltak. – Nézzétek mennyi hó! - két kézzel belemarkolt és feldobta. Aztán gyúrt egy gombócot és megkezdődött a hógolyócsata. – Közben gondtalanul beszélgettek, mókáztak és kacagtak. – Na, én megyek- szólt Cibóka, – ebédet szeretnék főzni! – Jól van – mi még maradunk egy kicsit- felelte Kelempájsz. Egészen addig hógolyóztak, amíg át nem nedvesedett a bundájuk. Akkor …Tovább olvasom…