Üdvözöllek a Múzsák Könyvtárában!
A Múzsák Könyvtára egy közösségi irodalmi tér, ahol versek, novellák, mesék és kreatív alkotások kapnak otthont. Célunk, hogy inspirációt, teret és láthatóságot adjunk minden írónak és olvasónak – legyen kezdő alkotó vagy tapasztalt szerző. A könyvtár folyamatosan bővül új írásokkal, friss hangokkal és egy támogató közösséggel, ahol az olvasók visszajelzést adhatnak, a szerzők pedig kibontakozhatnak. Fedezd fel a sokszínű műfajokat, böngéssz a szerzők között, és merülj el a kortárs magyar irodalom élő, vibráló világában. A Múzsák Könyvtára az a hely, ahol az alkotás találkozik a közösséggel – és ahol a történetek életre kelnek.
🎄 Téli versválogatás – ünnepi és karácsonyi hangulat
🎆 Szilveszter
🥂 Újévi köszöntő
Napi idézet – 2025-12-28
„A lélek ott talál nyugalmat, ahol önmaga lehet, mint hajnal fénye a hegyek fölött.”
– Leonardo da Vinci
Kortárs szerzők új versei a Múzsák Könyvtárában
Közeleg az új esztendő tiszta hófehér lapokkal. Még nem búcsúzunk, csak terveket szövünk.
Vers témája: Újévi köszöntő
Tovább olvasom…Ülünk a vízparton együtt, Talán utoljára. Itt egy sárga rózsa tőlem, Hisz tudom, ez a kedvenc virágod.
Vers témája: Búcsúzás
Tovább olvasom…Szilveszter este lassan lélegzik, a fény megpihen az arcunkon. Nem sietünk, az idő sem bánt, csak itt van velünk.
Vers témája: Szilveszter
Tovább olvasom…Nem tehetek róla, Szeretek olvasni. Fotelba kuporogni, Más gondolatait átérezni.
Vers témája: Elmélkedések
Tovább olvasom…Csokit enni jó dolog Mindig van alkalom. Jókedvem van akkor is Szomorú vagyok, akkor is.
Vers témája: Boldogság
Tovább olvasom…Az újév, pár nap és Bekopog az ajtón Ő. Hiába késleltetném, ő Csak egyre jön.
Vers témája: Újévi köszöntő
Tovább olvasom…Kortárs magyar szerzők új novellái
Édes drága 2026! Reményekkel tele írom soraimat hozzád! Nem mondom, hogy kistestvéredtől, a bizonyos 2025-től könnyes búcsút vettem, mert egy percig sem fog hiányozni. Nem szeretnék hálátlannak tűnni, de jól megkínozta a kis lelkemet. Minden pillanatért hálás leszek, mert voltak percek, amik miatt hálás lehetek, voltak, amik megtanították, ki is a magyarok Istene, és voltak, amiket nem fogok hiányolni. Hálás vagyok, hogy megtanultam elfogadni a megváltoztathatatlant, és változtattam azon, amin tudtam. Köszönöm a türelmem, amire nagyon nagy szükségem volt, az empátiám, amire másnak volt szüksége. Köszönöm, hogy megtanította a kisebbik testvéred, hogy vannak pótolhatatlan emberek az életemben, hogy ne őrizgessem a haragom, és hogy a szavak örök sebet ejthetnek más szívében. Drága, …Tovább olvasom…
JUDIT története Egy kórházi beavatkozás után havi rendszerességgel kellett ellenőrzésre járnom. Minden hónap harmadik hétfője volt ez a nap. Rögtön az első alkalommal „kiszúrtam” magamnak egy helyes, szőke, göndör hajú fiatalembert. Újságot olvasott, nem figyelve a külvilágra. Csak akkor kapta fel a fejét, amikor meghallotta a nevét. A nővér szólította: – Viktor, te vagy a soron! Viktor! Milyen szép neve van! – Ilyen és hasonló gondolatok fordultak meg a fejemben. Fantáziadús ember lévén, máris Viktort képzeltem el páromnak. Sőt, tovább léptem: eljegyzés, esküvő, gyerek... Idáig jutottam gondolataimban, amikor nyílt az ajtó, Viktor jött ki a rendelőből, megtörtént a vérvétel. Egy picit még várt, majd egy viszlát-tal elköszönt tőlünk. Nemsokára én is sorra kerültem. Otthon egész nap …Tovább olvasom…
1. SZILÁRD története Regisztráltam egy társkereső oldalon. Hosszas keresgélés után megtaláltam álmaim hölgyét (legalábbis fényképen): egy fiatal, csinos, szőke hölgyet, aki annyira megtetszett, hogy azonnal írtam neki. Két héttel később volt az első randevúnk. Egy – nagyon jó konyhájáról ismert – étteremben találkoztunk. Ott jött aztán a kijózanodás...! Ugyanis a hölgy, aki velem szemben ült, egyáltalán nem hasonlított a fotón lévőre. A haja barna volt és rövid (a fotón a hölgynek hosszú, szőke haja volt). Sőt, mi több, az arcát is retusálták a fotón. Mérges voltam, naná, hogyne lettem volna mérges! A vacsora elfogyasztása után jött a borsos számla: magától értetődik, hogy kifizettem. Az est fénypontja az volt, amikor a hölgy felállt az asztaltól, és „bűbájos” mosolyával csak ennyit …Tovább olvasom…
Saint-Tropez kikötői városa kicsit mindig is a francia riviéra exkluzív, elit üdülőhelyének számított, ahol főként filmsztárok, színészek, ismert és befolyásos hírességek, uralkodócsaládok tagjai tették tiszteletüket. A hófehér, habkönnyű madárnak látszó jacht éppen horgonyt vetni készült, amikor a fedélzeten egy hófehér, stílusosan csinos és dögösen szexi, sportos fiatal hölgy inkább úgy döntött, hogy napját a városban tölti, kőkemény testőreit hátrahagyva, így a két böszme fülhallgatós gorilla már csak arra eszmélt, hogy a gyönyörű nő egy hatalmasat ugrik a hajóról egyenesen a Földközi-tenger sós és frissítő habjai közé, akár egy huncut hableány, aki már nagyon szeretné, ha a szerelem és álmai hercege végre rátalálna. A testőrei természetesen időközben inkább motorcsónakba szálltak, …Tovább olvasom…
Megfogadta magának, hogy nem fog újra pasizni. Legalábbis most még nem, hiszen alig telt el jóformán csak négy hét viharos szerelmi szakítása óta imádott Ákoskájával, aki kategorikusan közölte vele, hogy egyáltalán nem érdekli a családalapítás, és jobb dolga is van annál, mint egy folyamatosan síró, nyivákoló kisbabát pesztrálni. Egyébként is a karrierje nemsokára meg fog változni, mert állítólag a fejesek máris benne gondolkodnak mint az adott cégcsoport új és fiatal marketingfőnöke. – Lili! Ne hülyéskedj, bébi! Ezt már vagy milliószor megbeszéltük! Miért csúfítanád el bombázó istennő alakodat, amikor még bőven ráérsz egy kis nyafogó bébit bevállalni! – kötötte az ebet a karóhoz a pasija. – Ákos, neked fingod sincs, hogy egy gyerek mennyi mindent jelent egy nőnek! – fakadt ki, és …Tovább olvasom…
Varázslatos új mesék gyerekeknek és felnőtteknek
A pitypang nem tudta, hogy ő virág. Csak azt érezte, valami megváltozott. Mintha világítana. Jó ideje, hajnaltájt, amikor a fény még bizonytalan volt, és a szél óvatosan lépkedett a réten, egy apró tündér érkezett hozzá. Nilla szárnya áttetsző volt, mint a kimondatlan ígéretek, ruhája zöld, mint a remény, amely még nem fáradt el. A tündér a pitypang közepére ült, oda, ahonnan látni az egész eget. Kezében apró aranyszikrákat hordott. – Ne félj – suttogta. – Nem fúj el a szél, csak továbbvisz. A pitypang megfeszült, mintha tudná, hogy nem tarthat meg mindent. És most először meghajolt a tündér előtt. Nilla minden egyes szálhoz hozzáért. Megsimította a szirmokat, mintha emlékeztetni akarná őket arra, honnan jöttek. A szálak fényleni kezdtek – ahogy a jó szavak világítanak az …Tovább olvasom…
A hópelyhek, mint apró balerinák, kecsesen táncoltak végig a fagyos széllel, míg megérkeztek Lullaby falujába, ahol már nagyban folyt a karácsonyi készülődés. A fenyőillat és a mécsesek melege betöltötte az utcákat – mindezt pedig Kremp, a tizennyolc éves, félig krampusz–félig ember lány figyelte egy magas fa ágáról, ahonnan ritkán merészkedett le. Ekkor pillantotta meg a mankóval sántikáló katonát, aki házról házra járva kopogtatott, szállást kérve Szentestére. Minden ajtó bezárult előtte. Kremp sóhajtott, leugrott a fáról, majd felhúzta csuklyáját, hogy meg ne ijessze az idegent. Bizonytalanul, de kedvesen szólította meg: – Itt nem találsz menedéket éjszakára… De gyere, kövess! A katona habozva indult utána. A lány egy apró kunyhóhoz vezette, ahol meleg kandaló égett, …Tovább olvasom…
– Anyuuu, a csacsi az cica? – kérdezte a hároméves Brigitta édesanyjától. – Ó, dehogyis, Brigikém! A csacsi az egy kicsi szamár. Miért kérdezed? – Ma az oviban tanultunk egy kis versikét, benne van, hogy: csacsi. Meg az is ott van, hogy „ógmóg”. Anyu, mi az az „ógmóg”? – Óg-móg azt jelenti, hogy gondolkodik valamin. – Elmondom a verset, jó? – Persze, mondd csak! Brigi meghajolt, majd elszavalta a verset: Kicsi csacsi sétál, a két füle szétáll. Azon óg-móg, mi legyen: kertész vagy tanár? Ha megnő a kis csacsi, egy lehet csak: szamár. A kislány megint meghajolt, anyukája megtapsolta. – Tudod mit, Brigi? Szombaton elmegyünk hármasban (te, apu meg én) az állatsimogatóba, és ott közelről is megismerheted a kicsi csacsit. Na, mit szólsz? – Jaj, de jó! Mennyit kell még aludni …Tovább olvasom…
– Kukurukú! Kukurikú! – Kél a nap! Jó reggelt! – kukorékolt a kakas. – Jó reggelt, szomszéd úr! – rikkantotta vissza a rigó. Nyújtózkodva, nagyokat ásítozva ébredeztek a baromfiudvar lakói. A kiscsibék bújtak elő leggyorsabban jó meleg fészkükből. – Csip-csirip! Csip-csirip! – de csodálatos ez a reggel! – Csip-csirip! Csip-csirip! – mily jóleső a napsütés! – Csip-csirip! Csip-csirip! – olyan jót aludtam! – Csip-csirip! Csip-csirip! – nagyon szépet álmodtam. – Csip-csirip! Csip-csirip! – ma örömtelien fogok játszani. – Csip-csirip! Csip-csirip! – érzem, hogy élvezetes lesz a napom! – csipogták egymás után a sárga színű tollpamacsok. Azzal máris csipegetni kezdtek. Eleinte még tyúkanyó közelében, aztán egyre inkább távolabb tőle. Hamarosan telerakták icipici …Tovább olvasom…
Mogyi a Makkosfalvi ligetben élt családjával, egy termetes vén tölgyfán. A hosszú-hosszú zord és dermesztő téli hideg után kora reggel kismadarak füttye csábította ki jó meleg fészkéből. – csukk-csukk-csukk – eleget pihentünk a fészekben, gyertek játszani!- Testvéreivel: Cibókával és Kelempájsszal ágról ágra, fáról fára ugrálva pajkosan jöttek le. Szokás szerint kíváncsian kerestek, kutattak, fogócskáztak. Nagyon aranyosak voltak. – Nézzétek mennyi hó! - két kézzel belemarkolt és feldobta. Aztán gyúrt egy gombócot és megkezdődött a hógolyócsata. – Közben gondtalanul beszélgettek, mókáztak és kacagtak. – Na, én megyek- szólt Cibóka, – ebédet szeretnék főzni! – Jól van – mi még maradunk egy kicsit- felelte Kelempájsz. Egészen addig hógolyóztak, amíg át nem nedvesedett a bundájuk. Akkor …Tovább olvasom…