Várakozás
Márkus Katalin/Kata/
Forrás: Pinterest.com
Egyedül ülök a tóparton,
felhők között napfény ragyog,
aranyszínű fátyla lebben,
majd eltűnik sejtelmesen.
Csendben várok kedvesemre,
szívem megdobban remegve,
Őt látom a holdsugárban,
illatozó rózsa szálban.
Arcomat cirókáló szélben
bőrének illatát érzem,
hozzá repül gondolatom,
lelkem örvend, ha láthatom.
"Sose hittem," míg nem éreztem,
boldog vágyát szerelemnek,
hátam mögött halk lépések,
kedvesem jön tudom, érzem.
2025.
Idézet: Palotai Boris /Vallomás/ gondolatából.
felhők között napfény ragyog,
aranyszínű fátyla lebben,
majd eltűnik sejtelmesen.
Csendben várok kedvesemre,
szívem megdobban remegve,
Őt látom a holdsugárban,
illatozó rózsa szálban.
Arcomat cirókáló szélben
bőrének illatát érzem,
hozzá repül gondolatom,
lelkem örvend, ha láthatom.
"Sose hittem," míg nem éreztem,
boldog vágyát szerelemnek,
hátam mögött halk lépések,
kedvesem jön tudom, érzem.
2025.
Idézet: Palotai Boris /Vallomás/ gondolatából.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!