Az arcod

Kovács Attila

Elhagynak az utolsó fények,
elmennek árnyak, szép emlékek,
itt hagy minden szép remény.

De vágyom még a szóra,
egy végső könnycseppre,
mit adtál nekem.
Nem jössz vissza tudom már soha.

Emlékszem mondtad,
váljunk el szépen,
te sírtál és, én is,
de csendesen.
Elmúlt azóta megannyi hónap,
de az arcod, örökké bennem él.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!