Vonatok

Gyólay Karolina

Gyólay Karolina: Vonatok című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: https://www.instagram.com/reel/DSiWFD9ju6g/?igsh=NjEzbjY4bnV6cGo0

Rohannak az üres napok,
Mint a síneken a vonatok,
A peronon magam állok,
Kofferemben csodás álmok.

Várom, hogy megérkezzen,
Az életbe magával vigyen,
Míg vágyaim szállnak, élnek,
Lelkem változásra késztet.

Egy nő, arcom senki nem látja,
Jegyemet maga a sors váltja.
Könny, mosoly ég szememben,
Talán túl hamar, sietve érkeztem.

Egy vonat a csikorgó síneken,
Megálljon, csak ennyit kérek,
Felszállok rá tele reménnyel,
Végre utam egy lesz a tiéddel.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!