Karácsonyi szél

Forrás: Pinterest.com

Vigyél haza újra, karácsonyi szél,
Gyémántként csillan a fény a járda szélén.
Hatalmas pelyhekben hull a nem szűnő hó,
Cseppen a jégcsap az ágról, olvadón.

Vigyél a szeretet fűtötte házba,
Hol Édesapám a fenyőfa törzsét fűrészeli, vágja.
Hol Édesanyám a konyhában sündörög,
Lábam alatt ropog a hó, utamon fel-felnyög.

Tegyél le ott gyermekkorom idején,
Csodát váró december havas éjjelén.
Hol halkan szól a karácsonyi ének,
Díszesen villognak az ágon a színes fényfüzérek.

Tegyél le ott, és hagyj ott örökre,
Ne múljon el bennem ez a pillanat zörögve.
Add meg nekem ma éjjel a lelki békét,
Köszöntsd szívem a múlt ereklyét.

Érints meg, repíts haza, decemberi szél,
Könnyem arcomra fagy, szívemben múltam zenél.
Míg keringőt járnak a szorgos hópihék,
A régi karácsony feléled, könnyfüggönyön át bennem újra él.

De most itt ülök egy hatalmas házban,
Csendes éjen, néma gyászban.
Kandalló ropogó tüzében látom őket,
Az angyalokat, a hírvivőket.
Hagyom, mint egy fadarab, múltam benne elégjen,
De én is elégek a karácsony néma, hangtalan tüzében.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.